Modellje, a Crossing the Edge (Túl a csúcson) az intelligens változásért született meg. Képzeljék el, hogy a változás olyan, mint egy magas hegy! Mi épp egyik oldalon állunk, mert ezt az oldalt jól ismerjük. Át kell jutnunk a csúcson, hogy a hegy másik oldalára kerüljünk, ami tele van ismeretlennel, új dolgokkal. Miért is induljuk el egyáltalán? Azért mert rengeteg jelet kapunk, hogy ha nem tesszük, lemaradunk, veszítünk piaci pozíciónkból, megszűnünk, elveszítjük ügyfeleinket vagy esetleg a saját pozíciónkat. Milyen formában jönnek ezek a jelek és milyen típusai vannak a jeleknek? A rendszer környezetéből jövő globális jelek gazdasági recesszió, digitális fejlődés, törvényi szabályozások, globális megatrendek stb. A lokális jeleket a helyi szükségletek generálják pl. ügyfél-elégedetlenség, az értékesítési számok visszaesése, informatikai rendszerhibák stb. Milyen belső jeleket ad maga a rendszer pl. rossz a morál, teljesítmény visszaesése, szervezeti pletykák, konfliktusok, territoriális harcok stb.
Jó érzékkel leintett, valahányszor soron kívül próbáltam magamhoz ragadni a szót, jelezvén, hogy tartsam be a szabályokat. Egyszerre volt frusztráló és felszabadító élmény. Pofon volt az egómnak, gyógyír a csapatnak. Többen hoztak témát, mint korábban, és világosabb kimenetele lett a visszatekintéseinknek. A következő impulzust az EMK bevezetése adta. A megfigyelés, érzés, szükséglet és kérés különválasztása keretrendszert biztosított a kommunikációs problémák kezelésében. Nőtt a konfliktuskezelési képességünk. Hatékonyabban kezdtük érvényesíteni a nézőpontunkat az ügyfelekkel és egymással szemben úgy, hogy közben a bizalom is stabilabb talajra került. A szükségletek felismerésének és a kérések megfogalmazásának energizáló ereje van. Lehetőséget ad arra, hogy véget vessünk a véget nem érő rinyálásoknak, és egyértelműbbek legyünk egymással szemben. Mintha a folyósópletykákból is elszállt volna a szufla ezáltal. Amikor a személyesre figyelek, nehezemre esik a hatékonysággal foglalkozni. Ha a vállalások teljesülését firtatom, a személyes problémák magyarázkodásnak tűnhetnek.
Anne Rød, a CHN vendégelőadója, nemzetközi vezetői tanácsadó és executive team coach, aki csapatfejlesztési és vezetési programokat fejleszt és vezet globális szervezetek számára. Mielőtt tanácsadó lett, különböző felsővezetői vállalati és egyetemi pozíciókban dolgozott több, mint 20 éven át az Egyesült Királyságban és Norvégiában. Számos könyvet és tanulmányt publikált a szervezeti és stratégiai kommunikáció, a szervezeti változás, a kapcsolati rendszerek intelligenciája, valamint az interkulturális kompetenciák témakörében. Ehhez pedig szemléletváltásra van szükség: az Én-ről a Mi-re az EGO központúságról az ECO központúságra Emocionális Intelligenciáról a Kapcsolati Rendszerek Intelligenciájára az egyéni érdekekről a kollektív érdekekre a tér kisajátításáról a teret adásra a változástól való félelemről, a változással való együttélésre Mit is nevezünk rendszernek ebben a felfogásban? Egymástól kölcsönösen függő emberek csoportját, akik közös céllal és identitással rendelkeznek. Ilyen például a család vagy egy szervezet, csapat.