Szürrealista Kiállítás Budapest – Magyar Fotósok Munkáit Is Láthatjuk A Szürrealista Mozgalmat Bemutató Kiállításon A Magyar Nemzeti Galériában | Pestbuda
- Kiállítás - Szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig - Museum.hu
- Magyar fotósok munkáit is láthatjuk a szürrealista mozgalmat bemutató kiállításon a Magyar Nemzeti Galériában | PestBuda
- Megnyílt a szürrealizmust bemutató nagyszabású kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában | Nemzeti Művelődési Intézet
- Álmok vásznai, avagy szürrealisták Budapesten
- Valuta budapest
Ha nem ismernénk a "szürreális" szót, akkor új fogalmat kellene kitalálnunk, hogy meghatározzuk ezt a képet, annyira egyedi és meghökkentő. Ugyanakkor közelről szemlélve egészen elképesztő, hogy Dalí milyen fantasztikus mesterségbeli tudással, milyen aprólékos kidolgozottsággal festette meg ezt a művet. Olyan, mintha a festmény nyomtatva lenne, az ecsetvonások alig vehetők ki a vásznon, annyira sima és eldolgozott a kép teljes felülete. A jó ötleten és a végtelen fantázián túl a kimagasló festőtechnika is különlegessé teszi ezt az alkotást. A kiállítás központi helyiségében Dalí alkotásaiban mélyedhetünk el, és ezt az elmélyedést a szó legszorosabb értelmében érdemes megtenni. Salvador Dalí: Álom, melyet a gránátalma körül repkedő méh váltott ki egy pillanattal az ébredés előtt, 1944. Olaj, fa, 51 × 41 cm. Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid. Credit: © Museo National Thyssen Bornemissza, Madrid, © Salvador Dalí, Fundació Gala-Salvador Dali. – Kép forrása: Magyar Nemzeti Galéria sajtószoba René Magritte ellentétek feszültségében égő, képtelen és nyomasztó látomásai mintha a mindenkori ember legmélyebb tudatalatti szorongásait hoznák felszínre és öntenék formába.
Kiállítás - Szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig - Museum.hu
Didier Ottinger, a párizsi Pompidou Központ igazgatóhelyettese, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a szürrealizmus az egyetlen olyan művészeti mozgalom, amely az egész világon elterjedt, és amely összeköti a magas kultúrát a tömegkultúrával. A 20. század elején szürrealista mozgalmak alakultak Japánban, és számtalan művész érkezett Párizsba, köztük magyarok is, mint a kiállításon is helyet kapó Brassai és André Kertész, hogy megismerkedjenek a művészeti mozgalom célkitűzéseivel. A kiállítás anyagából kiemelte a metafizikus festő, Giorgio de Chirico alkotásait, amelyek a szürrealizmus előzményének tekinthetők. Didier Ottinger szerint az olasz festő művein az idegenség és az idegenszerűség érzete fedezhető fel. Kiemelte Francis Picabia festményét is, amely a szürrealizmus előzményéhez, a dadaizmushoz kapcsolódik. Az 1916-ban Zürichben indult dadaista mozgalomnak olyan művészek voltak a tagjai, akik felszólaltak az első világháború mészárlása ellen és egyúttal megkérdőjelezték a korrupt társadalom modelljét − mondta, rámutatva, hogy a szürrealisták már a lelket, az egyént és az egyéni alkotást helyezték programjuk középpontjába.
Magyar fotósok munkáit is láthatjuk a szürrealista mozgalmat bemutató kiállításon a Magyar Nemzeti Galériában | PestBuda
Megnyílt a szürrealizmust bemutató nagyszabású kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában | Nemzeti Művelődési Intézet
Az 1929-es év talán legnagyobb eseménye a mozgalom szempontjából a katalán Salvador Dalí csatlakozása volt. Amellett, hogy végül ő vált a szürrealisták legismertebb festőjévé, még ebben az évben Luis Buñuel lel közösen elkészítették az "Andalúziai kutya" című szürrealista filmet, amely minden bizarr ötletével együtt is – vagy éppen ezek miatt – formabontó és meghatározó alkotása lett az egyetemes filmtörténetnek. A szürrealizmus szó jelentése "valóság feletti", kitalálóinak célja pedig az ösztönös, vagyis ösztönből létrehozott műalkotások elkészítése volt. Szellemi atyjuk, André Breton szavaival élve mindez nem más, mint "tisztán pszichikai automatizmus. " De míg később – például Jackson Pollock esetében – az ösztönösség magára az alkotás fizikai folyamatára vonatkozott, úgy a szürrealistáknál ez inkább a témaválasztást, az álmokból és a tudatalattiból előcsalogatott képek megragadását jelentette. Erre a legjobb példa a kiállítás főműve, a már címében is zseniális Dalí-kép, az "Álom, amelyet a gránátalma körül repkedő méh váltott ki egy pillanattal az ébredés előtt".
Álmok vásznai, avagy szürrealisták Budapesten
Többek között Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti művei is láthatók. Az ismert alkotók mellett olyan kevéssé ismert, de a szürrealizmus szempontjából szintén jelentős művészek munkáit is megismerhetjük, mint Jacques-André Boiffard, Eli Lotard és Jean Painlevé. A bemutatott alkotások nagy része a párizsi Pompidou Központ gyűjteményébe tartozik, de vannak művek, amelyek a madridi Museo Thyssen-Bornemiszából érkeztek Budapestre a kiállítás idejére, illetve néhány kiállított alkotás a Magyar Fotográfiai Múzeum vagy különböző magángyűjtemények tulajdonában van. A kiállítás az 1929-es évre fókuszál A kiállítást annak kurátora, Didier Ottinger (a Centre national D1art et de culture Georges-Pompidou, Musée national d'art moderne igazgatóhelyettese, a szürrealizmus nemzetközileg elismert szakértője és a magyar társkurátor, Kovács Anna Zsófia, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének vezetője mutatta be a sajtó képviselőinek június 26-án.
Valuta budapest
- Kiállítás - Szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig - Museum.hu
- Nasa kiállítás
- Szürrealisták Budapesten: még két hét
- Nasa kiállítás budapest
- Erdély.ma | Az Évszázad mérkőzésére emlékezett az Aranycsapat Testület
- Álmok vásznai, avagy szürrealisták Budapesten