A második bécsi döntés: 1940. augusztus 30-án hozott meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar–román területi vita ügyében. Magyar vonatkozású része, hogy Észak-Erdélyt Magyarország nak juttatta, így ismét az ország része lett 43 104 km², amelyen 2 millió 394 ezer ember élt, akiknek az 1930-as román népszámlálás szerint 38%-a, az 1941-es magyar népszámlálás szerint pedig 53, 6%-a volt magyar nemzetiségű. Híressé vált esemény, hogy az ítélet kihirdetése után Mihail Manoilescu román külügyminiszter elájult. A magyar csapatok a döntés értelmében szeptember 5-én lépték át a trianoni határokat, és kezdték meg a kijelölt határvonalig a területek birtokba vételét. Kapcsolódó cikkek 10+2 Izgalmas múzeum Magyarországon Összeszedtem 12 nagyon szuper múzeumot az országban, amelyekre korántsem illik az unalmas jelző, sőt! Ezekben a múzeumokban garantáltan jól fogsz szórakozni és rengeteg érdekes...
Kárpátalja megszállásához három hadseregcsoportot hoztak létre, egyet Munkácson, egyet Ungváron, a harmadikat pedig Beregszászban A hadművelet vezetésével vitéz Szombathelyi Ferenc vezérőrnagyot bízták meg. Március 15-én hajnalban a honvéd alakulatok megkezdték a Kárpátalja elleni offenzívát. Március 18-án a magyar katonai vezérkar befejezettnek nyilvánította a Kárpátalja elleni magyar hadműveletet. (A magyar-szlovák kis háború ezt követően zajlott 1939 március 23 és április 4 közti pár napban, a határviták kiélesedése miatt. ) Később Magyarország bevezette a második zsidótörvény t, 1939 május 5-én. Ez a jogszabály már faji alapra helyezte a zsidók meghatározását. A törvény két kategóriára bontotta az értelmiségi foglalkozásokat: az egyikbe azokat sorolták, melyekben egyszerűen tilos volt a zsidók alkalmazása, a másikba azok kerültek, ahol csupán 6% -lehetett maximum az arányuk. A zsidók számára innentől tiltott szakma lett: a közhivatalnoki, színészi, újságírói, és a tanári pálya. A határozott, némát mintát követő, zsidóellenes magyar fellépés jutalma ezúttal sem maradt el: a Führer nekünk adta Erdély északi részét.