A Munkáltató Hány Nap Szabadsággal Rendelkezik
2009. 06. 22., 10:30 | Utolsó módosítás: 2009. 22., 10:30 | Éves szinten hány nap szabadsággal rendelkezik a munkavállaló? - A Munka Törvénykönyve életkorhoz kapcsolódóan, sávosan határozza meg a szabadnapok számát, tehát az alapszabadság nem a munkahelyen töltött évek számától függ. Ennek megfelelően 25 éves kor alatt évi 20 nap alapszabadság jár, ami fokozatosan emelkedik és 45 éves korra éri el a maximumot, ami 30 nap. Ehhez adódik hozzá jogosultság esetén a pótszabadság. Ha ki szeretnénk venni a nyári szabadságot, akkor a tervezett időpont előtt mennyivel kell szólni a főnöknek? - A szabadság kiadása alapvetően a munkaadó kompetenciája. A munkavállaló éves szabadságának 75 százalékával ő rendelkezik. A tervezett kiadás előtt 30 nappal értesítenie kell a munkavállalót, mikor veheti ki szabadságát (Igaz, ehhez a munkavállaló előzetes meghallgatása is szükséges). A fennmaradó egynegyed résszel viszont a munkavállaló rendelkezik, ha ezt 15 nappal a tervezett kivét előtt bejelenti a munkaadónak.
Magyarul
A szabadság 25 százaléka a dolgozóé A még hatályos Mt. szerint a munkaadó az éves szabadság 75 százalékával rendelkezik, és 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a dolgozót, egyeztetnie kell vele, hogy mikor adja ki neki a szabadságot. A szabadság egynegyedének kivételének idejéről az alkalmazott dönt. Az új Mt. szerint a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban évente összesen 7 munkanap szabadságot köteles kiadni a munkaadó, és nem szabad "elaprózni", legfeljebb két részletben kaphatja ezt meg a dolgozó. (Így tehát jövőre ha valakinek 30 nap szabadsága van, akkor a 23, 3 százalékát veheti ki akkor, amikor ő szeretné; akinek viszont 20 nap jár, az a 35 százalékáról dönthet. ) A cégeknél az üzleti tervben általában rögzítik, hogy mikor hány ember lehet szabadságon, sőt egyes gyártó vállalkozások nyáron "leállnak", ilyenkor küldik szabadságra az embereket. Ám ha valamilyen előre nem kalkulált dolog történik, beesik egy hatalmas megrendelés, akkor a munkáltatónak ahhoz is joga van, hogy az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról visszahívja.
Az új Mt. a szabadság kiadásáról az alábbiakat írja: 124. §35 (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. (4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. (5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani. A munkaidő beosztás hiánya (5) bekezdés, csak a kötetlen munkaidőben dolgozók esetén fordulhat elő, egyébként mindenkinek kell, hogy legyen munkaidő beosztása.
Fizetett, fizetés nélküli, beteg. A szabadságra vonatkozó különböző szabályok előtérbe kerültek számos cégnél, ahol az elsődleges törekvés a dolgozók megtartása. Szakértőink a válaszokat a kérdések beküldésének időpontjában hatályos, figyelembe vehető jogszabályok alapján fogalmazzák meg. A jogszabályi környezet változása kapcsán felmerülő további kérdéseket szükség esetén szintén megválaszoljuk, és közzétesszük oldalunkon. Milyen megoldások vannak arra az esetre, ha a munkavállaló azért nem tudja ellátni feladatait, mert az óvodás vagy kisiskolás korú gyermekeire kell otthon vigyáznia? A hatályos jogszabályok szerint az intézmények bezárása miatt a gyermekére otthon vigyázó munkavállaló nem számít keresőképtelennek, ezért táppénzre sem jogosult. Ahol megoldható, preferált az otthoni munkavégzés elrendelése. Ha ez semmiképp nem lehetséges, az éves fizetett szabadság letelte után, a szülők kérhetnek fizetés nélküli szabadságot is, de ebben az esetben nem jár munkabér, sőt, a dolgozó ekkor társadalombiztosítási szempontból is ellátatlan marad.
Ezeken túl van még néhány feltétel, amik alapján pótszabadságot kell adni, de ezek már csak nagyon kevés embert érintenek (az átlagos munkahelyen azért nincs sok ionizáló sugárzás). Főszabály szerint minden szabadságot ki kell adni, de azért vannak kiskapuk Forrás: Flickr/Simon Law Előfordulhat, hogy a felét se kell kiadni A fentiek alapján, ha valaki például 40 éves, és van két 16 évesnél fiatalabb gyereke, akkor összesen 31 nap szabadság jár neki (20+7+4). Ebből 15-öt mindenképpen meg kell kapnia az év végéig. Viszont az alapszabadságából 5 napot átvihet január elejére, a 11 nap pótszabadságát pedig teljes egészében átviheti a következő évre, ha megegyezik a munkáltatójával. Tehát hiába a szigorú főszabály, ebben az egyáltalán nem kirívó példában a szabadság felét sem kell mindenképpen kiadni december végéig. A negyedét kollektíven át lehet vinni Az eddig felsoroltak mindenkire vonatkoznak, vannak azonban olyan kiskapuk, amelyek csak néhány munkavállalóra. Akinek október elseje után kezdődött a munkaviszonya, annak a szabadságát (értelemszerűen, ami az október és december közti 3 hónapra jár) a munkáltató átviheti a következő évre, de legkésőbb március 31-ig minden napot ki kell adnia.
Karaoke
Így egy évi 20 napos szabadságkerettel bíró munkavállaló 5 napot maga vehet ki. Tehát nyáron egy hétre biztosan elmehet a saját maga által meghatározott időpontban. A szabadságkiadásnál másik fő szabály: Az éves szabadság kettőnél több részletben csak a munkavállaló kifejezett kérésére adható ki. Tehát a szabadságot a munkáltató nem aprózhatja el önhatalmúlag, a jog szerint mindenkinek jár legalább 2 hetes, összefüggő szabadság. Mi történik, ha a munkaadó kiadta a szabadságot 30 nappal korábban, de visszakozik. Mindeközben a munkavállaló már szállást foglalt, és kifizette a repülőjegyet? - Csak rendkívül indokolt esetben történhet és ebben az esetben a munkaadónak meg kell térítenie a munkavállaló kárát. Pályakezdőként is jár szabadság a nyári hónapok alatt? Hogyan veheti ki az új munkaerő? - A próbaidő alatt is jár a szabadság időarányos része, de ennek teljes kiadását a munkaadó határozza meg. Ha a munkaadó ragaszkodik ahhoz, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni, akkor június elsejei munkába állás és 3 hónapos próbaidő esetén elmarad a nyári szabadság.
Például átmeneti ideig sem "fokozhatja" le középvezetői szintről vagy könyvelői pozícióból recepcióssá. A munkavállaló legfeljebb 44 napon át kötelezhető helyettesítésre. Vissza lehet-e rendelni a dolgozót a szabadságról? Amennyiben igen, milyen helyzetben és körülmények között? - Vissza lehet rendelni a dolgozót a szabadságról. De kizárólag akkor, ha ennek rendkívüli oka van és a munkáltató egyértelműen bizonyítani is tudja a visszahívás szükségességét. Ilyen körülmény lehet például egy olyan munkatárs váratlanul bekövetkezett halála, akit szakértelmével csak a szabadságról visszahívott dolgozó tud pótolni. A munkáltatónak emellett további kötelezettségei vannak a szabadságról visszahívott dolgozóval kapcsolatban. A cég köteles megtéríteni a dolgozó számára a szabadság megszakítása kapcsán felmerült összes költségét-például a váratlan munkába állás miatt a gyermekekre felügyelő babysitter napidíját, vagy a horvát tengerpartról hazatérni kényszerülő dolgozó repülőjegyének árát is. Takács Gabriella
- Eredmények
- Hány nap szabadsággal rendelkezik a munkáltató 2018
- Csicseriborsós-sütőtökös-céklás saláta | NOSALTY
- A munkáltató hány nap szabadsággal rendelkezik magyarul
- A munkáltató hány nap szabadsággal rendelkezik lyrics
- Magyarország és horvátország közötti távolság
- Európa bajnokság online
- Bothy laszlo felesege brown
Amikkel gondban vagyok: Előző munkahelyi kilépőpapírok Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről Közvetítőlap a munkaügyi kirendeltségről Az egyesült királyságban dolgoztam, a munkahelytől egyedül egy P45-ös formanyomtatványt kaptam, mást nem is adnak. Azon természetesen rajta van a bérezésem és az is, hogy fizették utánam az egészség biztosítást. Gondolom ez még édeskevés egy hazai munkaadónak. 2015. 07. 24. 15:36 Értem én, szakszerűség, meg minden. Dicséretes. De ha kéri tőle a reménybeli munkáltató az eboltási bizonyítványát, ő nem adja, mert az nem kötelező, így a munkáltató "sajnálattal értesíti", akkor mi csináljon? Pereljen? 2015. 14:00 " Powfix 2015. 21. 14:18 Tud valaki segíteni abban, hogy az új munkahelyen milyen papírokat kérhetnek el jogosan - az előző munkahelyről, munkahelyekről? Hány évre visszamenőleg? Esetleg van valamilyen jogszabály erre, amit elolvashatnék és adott esetben hivatkozhatnék rá? "
Önnek hány nap szabadság jár? Számolja ki a szabadságkalkulátor segítségével? Az alapszabadság az életkor előrehaladtával nő: a munkavállaló 25. életévétől egy, 28 éves korától kettő, 31. születésnapja után három, a 33 évének betöltése után négy nappal. Aki elmúlt 35 éves, huszonöt, aki pedig 37, az huszonhat nap szabit kap egy évben. A 39. életévétől huszonhét, 41 éves kora után huszonnyolc, 43. születésnapja után huszonkilenc és 45 év felett pedig 30 nap az alapszabadsága. Egyéni vállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak nem jár szabadság, ők csak úgy pihenhetnek, ha előre dolgoznak, átütemezve a feladataikat. Ez az új Mt. alapján meg fog változni jövőre: nem az alapszabadság emelkedik az életkorral párhuzamosan, hanem a pótszabadság. A gyermekek után járó pótszabadság mennyisége nem változik az új Mt. szerint, ám az ideihez képest 2013-tól jobban járnak a gyermeket nevelő emberek. Januártól ugyanis ez a pótszabadság mindkét szülőnek jár. Most csak az egyik szülő veheti igénye, jövő évtől viszont már nemcsak a vér szerinti és örökbefogadó szülők, hanem az anya vagy apa házastársa is jogosult lesz a szabadságra.
A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (8) bekezdésében meghatározott megbízási jogviszony. wers 2017. 14. 11:20 Arról mindenképpen kell, hogy van-e végrehajtás a fizetésből. Kovács_Béla_Sándor e-mail 2017. 13. 20:33 nonolet 2017. 20:26 Nomeg illene tájékoztatni az új helyet a meglévő másik munkahelyről... Meg a másikat is az újról. Mert a TB/adó/kedvezmény dolgokat csak így tudják mindkét helyen jól számfejteni. 2017. 18:41 Haakon79 2017. 17:47 Tisztelt jogi fórum! A már meglévő 4 órás/hétvégi munkaviszonyom mellett egy új 8 órás munkaszerződést írtam alá egy másik cégnél ahol csak hétköznap dolgozom. Az első bérszámfejtésig az új munkahelyen szükségük lenne az előző munkahelyemről a kilépési papírokra.