Forrás: Dunántúli Napló archívum, Pécs Lexikon, Régi Pécs Hirdetés
De ne rohanjunk ennyire előre. A leleplezés bonyodalmánál jóval izgalmasabb az, hogy Pátzay Pál szobra hogyan találta meg mai helyét. A legérdekesebb az, hogy eredetileg szó sem volt arról, hogy Pécsett fog állni a szobor. A fővárosban kapott volna helyet, azonban az '50-es évek közepén az illetékeseknek nem tűnt jó ötletnek a török megszállásra emlékeztető alkotás felállítása, mivel az szerintük megidézte volna a szovjet megszállás eseményeit is. Hosszú tanácskozást követően döntöttek Pécs mellett, de a városon belül sem volt egyszerű megtalálni a megfelelő helyet a szobornak: az egyik terv az volt, hogy a Dóm téren Szepesy Ignác szobrának helyére állítják, de ha ez nem lenne elég radikális, voltak olyan ötletek is, hogy a Széchenyi téri Szentháromság-szobor helyére rakják. Még csillog a bronzszobor (Régi Pécs) Nehéz elképzelni, hogy ez a két igencsak fontos szobor Pátzay műve miatt akár el is tűnhetett volna. Pátzay azonban – és a mellette kiálló pécsiek – kiharcolták, hogy a főtéren, egyetlen másik pécsi szobor veszélyeztetése nélkül kapjon helyet.
Itt kell megjegyezni, hogy nem övezte egyöntetű boldogság a szoborállítást, sok-sok pécsi nehezményezte, hogy a tér összképét egy ilyen méretes újabb szoborral csúfítják el, teszik zsúfolttá, vagy épp azt, hogy nem mutat jól a szobor a tér szélén. Annak viszont jelentősége van, hogy miért is áll pontosan ott a szobor, ahol. A Kossuth-díjas szobrászművész ugyanis direkt oda helyezte, ahol a térre befutó utcákból egyaránt látni lehet. Akárhonnan is közelítjük meg a főteret, messziről látni a dicsőségesen hadba lovagló törökverő nándorfehérvári hőst, vagy ahogy emlegetni szokták: a hadak villámját. Ebben persze nagy szerepe van a szobor magas kőtalapzatának is, melyre Czuczor Gergely Hunyadi című balladájának következő részletét vésték: "S acélt ragad, lovára kap, Csatáz, vív, izzad éj és nap, S míg nem győz, nincs nyugalma. " Óriási népünnepély volt a szobor leleplezése. Ahogy a korabeli sajtó beszámolt róla: "Eljöttek az ünnepségre a lengyel, csehszlovák, jugoszláv, román, bolgár és albán küldöttek.
Végül a művész érvei győztek, és a szobor a mai helyére került. Napjainkra a Hunyadi lovas szobor a városközpont, a Széchenyi tér jellemző szimbóluma lett. #1956 #Hunyadi_János #Pátzay_Pál #Pécs #szobor #Széchenyi_tér #törökverő
Hat ország budapesti nagykövete, ezenkívül a lengyel, bolgár és jugoszláv katonai attasé jelentette be az ünnepségen való részvételét, de Pécsre érkezett még Belgrád és Kassa város tanácsának küldöttsége, valamint Budapest, Miskolc, Szeged és Debrecen tanácsának küldöttei is. " A főtéri utcákból mindenhonnan látni (Régi Pécs) Ahogy az egy ilyen nagy eseményen lenni szokott az '50-es években, volt harsonaszó, virágokat osztogató, verseket szavaló úttörők, hosszas koszorúzás, Hunyadi-emlékalbum-bemutató és emlékkiállítás, emlékhangverseny és így tovább. A nap végén pedig első alkalommal világították ki a szobrot. Végezetül álljon itt egy újságcikk idézete a szoborról, melynek tükrében talán kicsit máshogy fogunk ezentúl a Széchenyi tér és Pécs egyik legismertebb látványosságára tekinteni: "A kinyújtott karú, lovát félkézzel tartó hadvezér határozott, erős mozdulattal irányítja katonáit, vonásait akarat keményíti, szeme messze néz, távoli csaták ködébe. A művésznek sikerült úgy megformálnia Hunyadi alakját és arcát – akit egyébként egyetlen hiteles arckép sem őrzött meg az utókor számára –, ahogyan ő, a törökverő az emberek millióinak a szívében él és élni fog. "
4 kép 1/4 fotó Bemutatkozás Hunyadi János lovasszobra Pécs legszebb terén, a Széchenyi téren látható a Dzsámi és a Szentháromság szobor szomszédságában. A bronz lovas szobrot 1956. augusztus 12-én avatták fel Hunyadi János halálának 500. évfordulójának alkalmából. Az emlékművet Pátzay Pál Kossuth díjas szobrászművész készítette. A szobor kőtalpazatán az alábbi sorokat olvashatjuk: "S acélt ragad, lovára kap, Csatáz, vív, izzad éj és nap, S míg nem győz, nincs nyugalma. "