fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat. 8-10. 8 G/l, amely egy adott vér térfogategységre számítva adja meg a fehérvérsejtek tényleges számát. A fehérvérsejtek 5 fajtája, más és más kórképekben mutat emelkedést. Leggyakrabban bakteriális fertőzés kapcsán emelkednek, ezen kívül vérképzőszervi daganatokban is magas számmal, és a normál alaktól eltérő sejtekkel találkozhatunk. Ha a fehérvérsejtek száma csökken, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben. Ilyen esetben a csontvelő betegségére, elégtelen működésére van gyanú. Vérlemezke ( trombocita): csontvelőben termelődő, a véralvadásban szerepet játszó, sejtmag nélküli elemek. Normál érték: 150-400 G/l, amely a vérlemezkék számát adja meg adott egységű vértérfogatban. A számuk csökkenhet a csontvelő betegsége, illetve a lép megnagyobbodása következtében, ilyenkor fokozott vérzékenység alakul ki. Számuk fokozódása esetén megnő a vérrög képződés esélye. Ez a cikk is érdekelheti Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél?
Crea, Cre: a kreatinin szintjét jelöli, ami az izmokból származó, kreatin nevű fehérje bomlásterméke. A vese szűri, így az értékében lévő eltérés ennek a szervnek a zavarát mutatja. Ha a normálisnál magasabb, akkor az veseelégtelenségre, illetve kevés folyadékfogyasztásra utal. Alacsonyabb értéket pedig terhesség, illetve nagyobb izomvesztés után szoktak mérni, tehát nagy aggodalomra ez nem ad okot.
Vércukor: éhgyomorra mért értéke 3, 9-6, 1 mmol/l között mozog. Iitt fontos megjegyezni, hogy a napjainkban sajnos egyre gyakoribb inzulinrezisztencia szűrésére csak a terheléses vércukorvizsgálat alkalmas. A betegséget a 2-es típusú diabétesz előszobájaként is emlegetik. Létezik egy index, a HOMA index, amit az éhomi glukóz és inzulin értékekből lehet számítani. Ennek mindenkori értékelése: ≤1normális >2 inzulin rezisztencia gyanúja >2, 5 inzulin rezisztencia valószínű (felnőtt) >3, 2 inzulin rezisztencia valószínű (gyermek és serdülő) >5, 0 T2 diabetes LDL: a "rossz" koleszterin szintjét mutatja. Az emelkedett érték a magasabb vércukorszinthez hasonlóan többnyire a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás következményeként jelenik meg. Ezen kívül lehet még familiáris hiperkoleszterinémia, amikor enzim defektus miatt magasabb, illetve pajzsmirigy alulműködés is emelheti. Húgysav: magasabb értéke genetikailag is meghatározott, ezen kívül a sok hús fogyasztása vezethet húgysavszint emelkedéshez.
szerző: Dr. Csábi József, PhD gyógyszerész-közgazdász
A laborvizsgálat a különböző testnedvek (mint például vér, vizelet, széklet) összetételét, az azokban található kémiai és biológiai anyagok minőségét és mennyiségét határozza meg. A kapott eredmények segítséget nyújthatnak a betegségek korai stádiumban való felismerésében, súlyosságának megállapításában, valamint az alkalmazott terápia hatékonyságának megítélésében. A laborvizsgálat eredményeinek értelmezésekor az adott páciens értékeit összehasonlítják a teszt referenciatartományával. Ez a tartomány laborról laborra változhat, mivel minden vizsgáló laboratórium köteles a saját maga által hitelesített referenciatartománnyal dolgozni, és a laborleleten azt feltüntetni. Ez a "tól–ig" érték azokat az eredményeket jelöli, amelyek a kiválasztott referenciapopulációba tartozó egyedek 95%-ánál előfordulnak. Vagyis még az ún. "normál" populációban is a teszteredmények 5%-a kívül esik a referenciatartományon. Ráadásul a vizsgált paramétereket számos tényező befolyásolhatja, így például a nem, életkor, öröklött tényezők, tápláltsági állapot, fizikai aktivitás, napi ritmus, terhesség, gyógyszerek hatása stb.
A laboreredményeket a páciens személyes körülményeivel összefüggésben, a kórelőzmények ismeretében, a többi vizsgálati eredménnyel összevetve, megfelelő szakmai háttértudás birtokában lehet csak megfelelően értelmezni! Attól függően, hogy az elvégzett laborvizsgálat mely paraméterekre terjed ki, megkülönböztetünk "kisrutin" és "nagyrutin" vizsgálatokat. A kisrutin kevesebb értéket vizsgál, segítségével meghatározható, hogy például van-e vérképeltérés, elektrolitzavar, vesefunkció-romlás, illetve gyulladás a szervezetben. A nagyrutin egy több paraméterre kiterjedő vizsgálat, ami egy teljesebb képet nyújt a szervezet működéséről, a betegségek meglétéről. A vizsgált paraméterek körét a vizsgálatot elrendelő orvos egyénileg is meghatározhatja, bizonyos vizsgálatokat pedig csak szakorvos rendelhet el. A továbbiakban sorra veszünk – a teljesség igénye nélkül – néhány fontosabb, gyakran vizsgált laborértéket a szokásos rövidítés és mértékegység feltüntetésével. Áttekintjük, hogy az egyes paraméterek a szervezet mely egységének működéséről adnak felvilágosítást, és hogy a referenciatartománytól való eltérésük milyen betegségek fennállására utalhat.
Feladatuk a vérben a vérgázok (oxigén, széndioxid) szállítása. Élettartamuk kb. 120 nap, elöregedésük után a lépben bomlanak le. Normál érték: 4. 2-5. 6 T/l, amely a vérben a VVT-k számát mutatja, adott mennyiségű vértérfogatban. Ha a keringő vörösvértestek száma a normál értéknél alacsonyabb, vérszegénységről beszélünk. Sokkal ritkábban fordulnak elő olyan betegségek, amelyek a vörösvértestek felszaporodásával járnak. Hemoglobin ( Hgb): a vörösvértestekben lévő molekula, mely a vérben történő oxigén szállításáért felelős. Normál érték: 120-140 g/l, amely a vérben lévő hemoglobin mennyiségét tükrözi. Szintje alacsonyabb, ha vérszegénység áll fenn. Magasabb az értéke idült szívbetegség vagy tüdőbetegség következtében, illetve kevés folyadékbevitel során kialakult kiszáradás miatt. Hematokrit (Hct): százalékban fejezi ki a vörösvértestek térfogatát a teljes vérmennyiségben. Az alacsony hematokrit-szint vérszegénységre utal. Normál érték: 0. 36-0. 48 MCV (Mean Corpuscular Volume): a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja.
Laboreredmények keresője Labor normálértékek Normál értéke: 80-99 FL Emelkedett az értéke azokban a betegségekben, ahol a VVT-k száma nagyobb az átlagosnál (pl. B12 és folsav hiány), és csökkent értékkel találkozhatunk a normálnál kisebb VVT-ket eredményező betegségekben. MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin): egy VVT-re számított hemoglobin mennyiség. Normál érték: 27-31 pg Vérszegénység (anaemia) A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja. A vérszegénység tüneteiről MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration): egy VVT-re számított hemoglobin koncentráció. Normál érték: 305-355 g/L, amely a hemoglobin koncentrációtól függ. Fehérvérsejt ( FVS): a csontvelőben képződő, maggal rendelkező sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van ( granulociták: eozinofil, bazofil, neutrofil, monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl.
• Vérsejtsüllyedés (We, mm/h): A szervezetben zajló kóros folyamat fennállásáról tájékoztat, értéke emelkedett lehet fertőzés, gyulladás vagy tumor esetén. • C-reaktív protein (CRP, mg/l): Magas értéke arra utal, hogy a szervezetben valahol gyulladás van. Daganatok is okozhatnak CRP-emelkedést. • Hematokrit (HCT, %): A vérben levő alakos elemek arányát jelöli, értéke alacsonyabb lehet vérvesztés, krónikus és daganatos betegségek, terhesség esetén, és magasabb tüdőbetegség vagy fokozott folyadékvesztés esetén. • Hemoglobin (HGB, g/dl): Csökkent értéke vérszegénységre, a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenésére utal. • Vörösvértest-térfogat (MCV, fl): A vérszegénység felismerésében, okainak meghatározásában segít. • Thrombocita (PLT, 1000/μl): Meghatározása pl. műtétek, biopszia előtt szükséges a vérzési kockázat becsléséhez. • Fehérvérsejtszám (WBC, /μl): Nem specifikus mutató, értéke növekedhet bakteriális fertőzések, gyulladás, vérképzőszervi betegség esetén, és csökkenhet vírusfertőzések, sugárkezelés, gyógyszerek stb.
• Szérum koleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid (mmol/l): A magas LDL- és alacsony HDL-koleszterin-szint az érelmeszesedés és annak következtében fellépő betegségek (pl. szívinfarktus, agyvérzés) kockázatát növeli. • Glükóz (mmol/l): A vércukorszintet jelöli, magas értéke cukorbetegség jelzője lehet. • Glükózterhelés (OGTT, mmol/l): A tüneteket még nem mutató cukorbetegség kimutatására, terhességi diabétesz felismerésére alkalmazzák. A laborvizsgálat kiterjedhet még hormonokra (pl. TSH, T3, T4, PTH stb. ) és tumormarkerekre (pl. PSA, CEA, AFP stb. ) is, melyek általában nem képezik részét a rutinlabornak. Ezeket többnyire krónikus, ill. daganatos betegségek felismerése és nyomon követése, valamint a kezelés hatékonyságának megítélése céljából vizsgálják. A vérminták vizsgálatát gyakran kiegészíti a vizelet - és székletminta vizsgálata is. Cikkünk célja a tájékoztatás, további magyarázatért, az ön laboreredményeinek körültekintő értelmezéséért, kérjük, forduljon kezelőorvosához!